A Kapu – 1. Rész

Eredeti megjelenés: 2016. július 30.

1992 nagy évnek számított az RPG-k történelmében, ugyanis ekkor jelent meg egy apró kis program, amit úgy hívnak ‘RPG Tsukūru Dante 98’. Ez, nevével ellentétben nem egy ‘pisztoly-kung fu’ akció lövölde, őszhajú főszereplőjét takarja, sem pedig egy XIII. századi olasz költőjét, hanem egy apró szoftvert, amit napjainkban csak RPG Makernek neveznek.

Aki nem ismerné az RPG Maker fenomént, azoknak itt egy gyorstalpaló. Az RPG Makert, a japán ASCII Corporation cég fejlesztette azzal a céllal, hogy segítségével saját készítésű RPG játékokat lehessen írni, akár programozói ismeretek nélkül is. Ez a világ weebjei számára, Krisztus második eljövetelét jelentette és csakhamar elöntötte az internetet, a Final Fantasy nyomdokaiban haladó, de azok profizmusát nélkülöző, alacsony erőfeszítésű fanfiction és hentai játékok (a hentaiban nem vagyok biztos, csak reménykedek).

Annak ellenére, hogy az RPG Maker mostanra már a ‘fehérjapán’ azaz weeaboo kultúrával vált egyenlővé, hatalmas népszerűségnek örvend, és jelenleg is több elismert kereskedelmi játék is ezt a szoftver használja alapul, mint például a To the Moon, és a Lisa – The Painful RPG.

De, hogy ne csak a külföldi viszonylatokról beszéljek, a magyar RPG társadalom is tevékeny volt a kora-közép 2000-es években. Ennek köszönhetjük azokat a klasszikusokat, mint az Amnézia, a KóterGame, a Dragon Blade és wikipédia szerint, A Kapu című játékot is.

Mint azt az elkövetkezendő bejegyzéseken belül alaposabban is átvizsgáljuk, ez a kiemelt státusz többnyire a piac soványságának köszönhető, mintsem az előbb említett játék kifinomultságának. Hamar nyilvánvalóvá fog válni, hogy a fejlesztők tehetségét túlszárnyalta az ambíciójuk, és bár ezen mondatok alapján úgy tűnhet utálom ezt a játékot, az igazság ennek pont az ellenkezője. Imádom ezt a játékot, a maga egyszerűsége és tiszta ártatlansága miatt, és azt akarom, hogy te is így tegyél, mire a bejegyzések végére érek!

Indítás után a fenti kép üdvözli a játékosokat és őszintén úgy vélem ez a kép nem reprezentálja hűen az egész játékot. Ez egy jól kinéző grafika, még ha nem is túlságosan bonyolult. Azok a lángok elég szépen mutatnak és a betűtípus sem comic sans (egyenlőre). Nem tudom mivel készülhetett, vajon a tüzet csak egy kattintás volt rárakni, vagy valaki saját kezűleg megrajzolta, de a játék többi részéről nem mondható el, az effajta gondos hozzáértés. De ne haladjunk annyira előre.

Ez a kép a főmenüből származik és újra láthatóak a tűzmotívumok a cím és a fejlesztők neve körül és ez az, ami arra enged következtetni, hogy ez egy kétkattintásos művelet lehet valamilyen programban vagy weboldalon, de ne bocsátkozzunk találgatásokba, inkább gondoljunk vissza arra, hogy milyen ártatlan is volt a 2004-es év amikor ez készült, és nyomjuk meg az Új kaland gombot.

Menü zene: Final Fantasy VI – Floating Island

Tudom, hogy ezzel csak a saját seggüket biztosítják, de az esetleges károk említése rossz előérzetet vált ki belőlem, mintha tudnának valamit amit én nem… Egyébként pedig nem tudom mennyire helyes jogilag az első mondat. Úgy vélem a program tulajdonosa a felhasználó, a Darkness Entertainment csak a szellemi tulajdonos. És még ebben sem vagyok teljesen biztos, figyelembe véve az ASCII Corporation által nyújtott motort és asseteket.

A fejlesztők nem bízzák a dolgokat a véletlenre, és már a játék legelején a tudomásunkra hozzák, hogy a játéknak több befejezése is van, névlegesen kettő, de erről majd később. Illetve azt hiszem, hogy ezt akarják mondani, ugyanis a ‘befejezés vége’ kifejezés inkább arra enged következtetni, hogy a stáblista függ a döntéseimtől, mivel az van a befejezés végén…

Intró zene: Final Fantasy VII – Flowers Blooming in the Church

(ábrázolva: azonosítatlan repülő tárgy)

A játék kezdete megalapozza a történetünket, ami a múltban játszódik, pontosabban a Föld múltjában, ami egy érdekes döntés volt, tekintve hogy nem A földön játszódik. A világ vezetői Lachor király és Susanne királyné, ami nem is olyan hihetetlen, tekintve hogy az egész világ nagyjából 4 városból áll és a királyi kastélyból.

Az intró további részében láthatjuk, ahogy az azonosítatlan repülő tárgy (továbbiakban csak repülő) lezuhan egy mezőn, a király és a kísérete pedig a kijáratnál várják a repülő, lovagi páncélos pilótáját. Egy vágással később szemtanúi lehetünk valamilyen high-tec cucc beüzemelési próbájának, ami 3 gomb egyidejű megnyomásából áll, azonban a pilóta ezt úgy elrontja, hogy felrobban mellette egy doboz és azon nyomban szörnyethal.

(ábrázolva, bal fentről: katona #1, katona #2, Gandalf, robbanás, halott pilóta, Lachor király)

Ezután a király látványosan a pilótához lép, és elbugázza a holttestétől a kedvenc rímes könyvét, amiből a szabadúszó rapkarrierjét szerette volna megalapozni. Ezután a király és a társasága, mint akik jól végezték dolgukat, ott hagyják a pilótát, becsukják maguk mögött az ajtót és még egy fahordót is rátolnak a hozzá levezető lépcsőre, csak hogy biztosra menjenek, mindenki elfelejti, hogy valami történt.

A játék hirtelen a Schindler Listájából, a Schindler Listájának végére vált és színes lesz. A királyi udvarban vagyunk, ahol két katona a felvezető lépcsőt őrzi, egy a falon menetel, egy pedig teljesen összezavarodva mászkál a kép jobb szélén.

Zene: Final Fantasy VIII – Julia

Fentről, a kastélyból kijön egy inas kinézetű személy.

„Tran! Gyere! Apád veled akar beszélni!”
 
„Megyek!”

És most ismerkedjünk meg Lachor király másodszülött fiával és egyben a játék főhősével, Trannal, vagy RPG Maker nevén, ‘Chars2-9’-el. Tran foglalkozását tekintve Herceg, és egy Ezüst karddal felszerelve kezd és később is csak kardokat fog tudni használni. Mielőtt mennénk a királyhoz, előtte beszélgessünk az őrség tagjaival.

„Lassan megy az idő.”

„Nem szeretek őrségben lenni.”

„Mi van Tran?”

„Semmi különös.”

Elképesztő, hogy milyen tiszteletlenek a királyi őrség tagjai, mintha nem tudnák, hogy a Föld hercegével beszélnek. Ez az utolsó fickó egyenesen letegezi Trant, nem tudva, hogy csak egy csettintés választja el a bitótól.

A kép bal oldalán az a csillogás, egy mentési pont, csak ezekre állva és később a nagytérképen lehet csak menteni. Az ajtó szélén két, szerintem üres páncél áll, mivel nem lehet velük beszélni és nagyobbak az összes többi karakternél.

Ez itt a kastély belülről. Mint látható, a rózsaszín szőnyeg ízlésesen beleolvad a szoba látványvilágába, és az a cserepes növény a bal oldalon megadja neki azt az extra valamit, ami tökéletessé teszi a hangulatot.

Az emeleten, a király hálószobája előtt már várnak minket.

„Sajnálom!”

Hohó! Mit sajnálkozol? Csak megyek beszélni az apámmal? Ez nem olyan nagy tragédia, nem? Vagy esetleg te tudsz valamit amit én nem?

Mit tudsz? Mondd el!

„Fiam, apád nagyon beteg..!”

Ha nem lenne egyértelmű, ő itt Susanne királyné. Nagyon erősek lehetnek azok a kék hajért felelős gének, mert az egész család megörökölte…

„Már vár téged!”

„Remélem nem hal meg…”

Hó! Honnét szalajtották ezeket a katonákat? Tanulhatnál egy kis tapintatosságot! Senki nem beszélt itt halálról, miért kellett most ezt felhoznod?

„Remélem apánk nem hal meg!”

  „Én is remélem testvérem!”

Igen, ő itt Falcon, Tran idősebb testvére, és a trónörökös. Ő alighanem a játék legkövetkezetlenebb karaktere, de erről később, irány a hálószoba.

„Megyek apám!”

De mielőtt ezt tennénk, nézzünk kicsit körül a szobában.

…még.

A könyvespolcokon az alábbi témákról szóló könyveket lehet találni: „Főzés”, „Természet”, „Kertészet” és..

A játékot Szeibert Ákos (Seib)
és Szeibert Zoltán (Zols) készítette
a Darkness Entertainmentből.
http://www.darknessent.atw.hu

Ne is fáradj vele, a weblap már nem létezik :'(

Inkább beszéljünk Lacor királlyal, aki az intro óta elvesztette a ‘h’ betűt a nevéből, és akinek a kiejtése emiatt a fantasy hatású ‘Lakhor’ helyett, szimplán ‘Lacor’ lett a maga betyáros hangzásával. Jól figyelj, mert komoly karakterépítés, motiváció és profin megszerkesztett dialógusok következnek.

„Fiam! Én nemsokára már nem leszek és ezért meg kell tudnod valamit! Nincs sok időm ezért…” 

  …Nem mondok el mindent csak a lényeget. Van egy könyv a könyvtárban amit egy idegen adott sok-sok évvel ezelött (sic!) mikor te…

…Még nem voltál! Abban a könyvben van a tervrajza annak az építménynek amivel egy kaput lehet megnyitni két dimenzió közt: Mi megpróbáltuk… (Szerk: Az a kettőspont nem tudom miért kellett ide)

…Felépítteni (sic!) de tőrtént (sic!) egy kis bale (sic!) és az idegen meghalt. Ezért lezártuk azt az u.n. szobát ami itt van a kastély alatt! Khmm… khmm…

…Én arra akarlak kérni, hogy e könyv segítségével fejezd be a Kaput és nyisd meg az átjárót! De siess mert ha sikerűl (sic!) akkor az ottani…

Már kezd nekem kínos lenni ezeknek a helyesírási hibáknak a kiemelése. Az elkövetkezőkben csak azokat említem meg, amik nagyon durvák, vagy valamiért említésre méltónak tartottam őket, szóval minden elkövetkező helyesírási hibáról nyugodtan feltételezheted, hogy a játékból származik és nem én írtam el…

…Technika segítségével engem visszahozhatsz az életbe! Még annyi, hogy a könyv nem földi nyelven van hanem az idegen faj nyelvével…

Fiam, olvasd el ezt a könyvet és hozz vissza az életbe. Ja és csak annyi, hogy más nyelven íródott, úgyhogy nem tudod elolvasni. Sok szerencsét!

…Van egy ember a szigeten akit ez az idegen megtanított az ő nyelvükre. Keresd meg és forditasd le vele! Bízom benned fiam!”

  „Honnan ismerem meg a Könyvet és, hogy hívják az embert aki tud az idegen nyelven?”

„A könyvnek piros színe és érdekes tapintása van. Az ember neve… khmm, khmm… khmm M…m..m….”

Kösz Lacor! Az érthetetlen nyelven írt könyvet a könyvtárban biztos nehezebb megtalálni, mint egy embert az egész világban, akinek még a nevét sem ismerem. Kösz, hogy elég nyomot adtál a megtalálására, klassz király vagy.

„Apám!! Apám!! Bízhatsz bennem befejezem a kaput és felálesztelek!!”

Szép munka Tran! A motivációs jelenet, legdrámaibb pillanatában elrontani, az egész játék fő céljára utaló szót. Lacor büszke lenne rád…